Csak hogy nehogy unatkozzak :)

Elkezdtem megint tanulni. Márciusban olvastam a Humanitás című újságban, hogy online újságíró képzés indul mozgássérült emberek számára, hát jelentkeztem. Április végén volt a felvételi, ami négy részből állt. Egyik szobában felmérték a számítógépes ismereteinket, felhasználói gyakorlatunkat, másik helyen interjú zajlott, harmadik helyiségben a technikai tudnivalókat beszéltük meg (ki milyen ellátásban részesül, kinek milyen segítségre van szüksége), aki meg várakozott, annak egy A4-es oldal terjedelmű, szabadkézzel írt alkotást kellett benyújtania, szabadon választott témában.

Két nap múlva már meg is kaptam a tájékoztatást, miszerint felvételt nyertem! Úgy örülök neki!!! Jövő tavaszig tart a képzés, távoktatásban tanulunk, de vannak ún. kontakt-napok, amikor Budapesten kell lennem. 14 főt vettek fel, már az első két budapesti oktatás le is zajlott, szuper kis csapatnak lettem a tagja! Azóta minden nap jön a tananyag és házi feladat, amit megadott határidőig vissza is kell küldenünk. Egyelőre nagyon élvezem! :) A tanfolyam végén vizsgázni fogunk, és ha sikerül, akkor OKJ-s bizonyítványt kapunk arról, hogy újságírók lettünk. Sőt, a legjobb 7-nek 4 hónapon keresztül távmunkát is biztosítanak.

Erre az elfoglaltságomra utaltam egyébként az előbbi videó megjegyzésében.

Árvíz

Sajnos itt is voltak grimbuszok a víz miatt, de hála Istennek, minket és a legtöbb falunkbelit nem érintett közvetlenül, legalábbis nem tette tönkre sem a kertjeinket, sem a házainkat! A közelben (főleg Sátoraljaújhelyen) viszont életek munkáját vitte el az ár :(

Itt kérnék én is mindenkit az árvízkárosultak nevében, hogy hívjátok a

1749-es számot,

segítsünk minél többen!

Nálunk ilyen volt a helyzet a legdurvább napokon (a képeken a kocsibeállónkat, udvarunkat, garázsunkat láthatjátok, valamint a járdát, ahogy folyik át rajta a víz):

Bálint elballagott

(Felső kép: Csoportkép - Bálint lent, középen, fehér ingben, szürke nadrágban, kezében a tarisznyával

Alsó kép: Barátokkal -  jobbra lent, fehér ingben, vagányan az én fiam :))

Igen, Bálint elbúcsúzott az óvodától, szeptembertől iskolás lesz! Aranyosak voltak, Pálházán, a Művelődési Házban tartották meg a ballagási műsort. Julika óvónéni klasszul felkészítette a gyerekeket, mindenki nagyon lelkesen énekelt, mesélt, szavalt, játszott!

Szerencsére vidám hangulatú volt az előadás, egyedül akkor szöktek könnyek a szemembe, amikor az elején bevonultak a gyerekek Kovács Kati egyik dalára (Vangelis, 1492 - magyar szöveggel) - hát az eléggé megható volt... (Ilyenkor szoktam elgondolkozni azon, hogy érzelmileg mennyire befolyásolhatóak vagyunk - egy megható, érzelmes zene és az agyunk ki-, szívünk-lelkünk meg bekapcsol.)

Magam sem tudom, miért...

... nem írtam ilyen sokáig. Elszállt az ihletem. Éltem a mindennapokat, sodortak az események, és valahogy nem volt kedvem, türelmem mindezeket leírogatni. (Tuti, hogy emiatt nem kezdtem naplót se írni soha!)

Most már viszont elkezdett hiányozni a blogírás, meg annyi minden történik velünk, amit tényleg érdemes leírnom, megörökítenem, hogy később is vissza tudjuk majd olvasni.

A legfontosabb, hogy végre beköszöntött a VAKÁCIÓ! Nagyon vártuk már mindannyian, hiszen vége a reggel 6 órás ébresztőnek és az esti "8 órakor ágyban a helyed" fesztiválnak! A szünetekben megengedjük, hogy tovább maradjanak fent a gyerekek, főleg nyáron. Az utóbbi időben sokszor megkaptuk tőlük, amikor fürdeni küldtük őket, hogy "Dehát még reggel van!" (értsd: világos van).

Ehhez a bejegyzéshez beillesztek egy videót - ha már az estékről volt szó.  (A háttérben az én látszólagos közönyösségemről majd később ejtek szót...)