2009. június 16., kedd

Kalácsos finomság

Egyik nagy kedvencem!

Rakott kalács csokival és baracklekvárral

Hozzávalók:
30 dkg szikkadt kalács
3 dl tejszín
4 dl tej
2 tojás
2 tojássárgája
10 dkg cukor
1 citrom
10 dkg tejcsokoládé
3 evőkanál lekvár (pl. barack-, narancs- vagy málnalekvár)
esetleg 1 evőkanál rum
3 dkg vaj
kevés vaj a tepsi kikenéséhez

Elkészítése:
1. Előmelegítjük a sütőt 175 fokra (gázsütőn 4-es fokozat), és vékonyan kivajazunk egy 30x20 cm-es tepsit. A szikkadt kalácsot dobókocka méretűre daraboljuk, és a kivajazott tepsibe szórjuk. A tejet meg a tejszínt összemelegítjük, majd egy keverőtálban kézi habverővel összedolgozzuk az egész tojásokat a tojássárgákkal és a cukorral. A meleg tejszín-tej egyveleget folytonos keverés mellett apránként hozzáadjuk a cukros tojáshoz, aztán belereszeljük a citrom héját. Ráöntjük a kalácskockákra, és hagyjuk, hogy azok 10-15 perc alatt majdnem teljesen magukba igyák. Ezalatt apróra vágjuk a csokoládét, illetve, ha a lekvár túl sűrű lenne, kevés rummal felhígítjuk.
2. A kalácskockák közé nem túl mélyen, imitt-amott elrejtjük a csokifalatokat, majd kiskanálnyi mennyiségekben a lekvárt is. Az a jó, ha mindenhova jut lekvár is, csoki is. Végül a rakott kalács tetején elmorzsoljuk a vajat, és 45 perc alatt megsütjük. Ha 30 perc után úgy látjuk, hogy nagyon pirulni kezdett, alufóliával letakarjuk, és úgy sütjük tovább. 4-6 adag lesz belőle

(Stahl Judit: Végre otthon c. könyvéből)

Látogatás a védőnőnél


Ma reggel elmentünk a két kicsivel a védőnénihez. Sebestyénnek már aktuális lenne a 18 hónapos oltás, már így is 1 hónapja húzzuk-halasztjuk náthás betegség miatt, de még 2 hétig várnunk kell, mert szabadságra ment az orvos. Végülis nem sietünk sehová :) Kiscsibészünk 10 kg, szerintem amit eszik, azt le is mozogja, de ránézésre jó testalkatú, egészséges gyerek, úgyhogy aggodalomra semmi ok!


Veronikának a 3 éves státusz-vizsgálat volt aktuális. Védőnéni kikérdezett és kitöltötte az ezzel kapcsolatos kérdőívet. Néhány kérdésnél komolyan gondolkoznom kellett (Lépcsőn váltott lábbal jár-e? Fél lábon néhány másodpercig megáll-e?), a vérnyomásmérés nem sikerült (intenzíven rázta a fejét arra a felvetésre, hogy most ezt a szalagot a kezére tesszük), ezeket belekalkulálva is azt hiszem, hogy a kislányom teljesen megfelelő, normális 3 éves gyermek. :) Súlya 12,4 kg, magassága 90 cm.

2009. június 15., hétfő

Családi fénykép


Tibinek (kedves ismerősünk) köszönhetően lett egy jó kis családi fényképünk :)

Veronika 3 éves



Többet mesélek a lányokról, de jönnek hamarosan a fiús bejegyzések is :) Most viszont megint lányos, mégpedig "veronikás", hiszen neki volt a 3. születésnapja!

Nagyon készültem rá, hetekkel ezelőtt megterveztem a dekorációt, megrendeltük a tortát, megvettük az ajándékot. Igazán szép lett minden, eltaláltam a kis hercegnő ízlését, úgyhogy volt öröm :)

Az elkövetkező napok azzal telnek majd, hogy próbálom megtanítani Veronikának, hogy most már a "Hány éves vagy?" kérdésre "Három" a helyes válasz...

Egy szuper hétvége


Egy nagyon klassz, de elég fárasztó hétvégén vagyunk túl. Kriszti csütörtök este megemlítette, hogy lejönne hétvégére segíteni nekem pakolni. Pénteken egész nap vártam a telefonját (reggel annyira nem bírtam magammal, hogy jól fel is ébresztettem őket telefonnal...), közben igyekeztem nem belelélni magamat, mert úgy gondoltam, túl nagy áldozat lenne ez részéről és biztos nem tudja megoldani. DE megoldotta! Autókázott majdnem 300 km-t csak azért, hogy segítsen nekem. Mi ez, ha nem igazi BARÁTSÁG?! Innen is köszönöm Neked, Kriszti, fantasztikus barátnő vagy!

Nagyon jól haladtunk, a 2 szobánkat szinte teljesen kipakoltuk, a nem mindennap használatos dolgainkat mind bedobozoltuk, bezsákoltuk, Kriszti a szekrényeket lemosta. Most ugyan kerülgetjük a szoba közepén lévő zsákokat, de Apa már elkezdte áthordani az új ház padlására őket, úgyhogy lassan talán megszűnik itt ez a kupleráj (hogy odaát majd folytatódhasson...). Apának egyébként naaagy dicséret jár, mert egyik nap bevállalta mind a 4 gyereket, így mi Krisztivel nagyon tudtunk haladni.

Egyik nap pedig a szomszéd faluból átjött 3 néni a gyülekezetünkből és kitakarította az egész házat! Volt ott ablakpucolás, festék-vakarászás, csempemosás, felmosás, stb. Szegénykék, biztos jól elfáradtak, de nagyon-nagyon aranyosak, hogy eljöttek segíteni! Sőt, ebédet is hoztak nekünk!

Ilyenkor látom azt, hogy mennyi kedves ember vesz bennünket körül, hogy mennyien szeretnek és ez olyan jó! Remélem, hogy mi is tudjuk valamikor ezt viszonozni, illetve remélem, hogy aki szeret minket, érzi a mi szeretetünket is. :)

2009. június 12., péntek

Bizonyítvány

Vivien megkapta élete első bizonyítványát :) A szöveges értékelésben csupa szép és jó van írva róla, úgyhogy nagyon-nagyon büszke vagyok rá! Bár itthon vannak egymással gondjaink, mérhetetlenül örülök, hogy az iskolában minden oké és remekül teljesít. Édes kicsi (nagy?) lányom, nagyon szeretlek és boldoggá teszel azzal, hogy vagy nekem!

2009. június 11., csütörtök

Betegség, rosszabb napok, de van fény az alagút végén

Az elmúlt napokat elég betegesen nyafogtuk végig. A gyerekek taknyosak, Sebit és Veronikát orvoshoz is elvittük, kaptak is antibiotikumot. Múlt héten Apát terítette le a nyavalya, tegnap pedig engem. Szerencsére gyorsan javulunk, úgyhogy a VAKÁCIÓ kezdetére remélem mindannyian egészségesek leszünk.

Vakáció... Nem megyünk nyaralni, két okból. Az egyik, hogy már tavasszal voltunk :) A másik pedig, hogy átköltözünk az új házunkba. Igen, úgy tűnik, elkészültünk - na jó, legalábbis nagyjából, hogy beköltözhessünk :) Apósom és a férjem építette, 2006 őszén kezdtük - elég nagy meló volt, de még nagyobb az öröm, ahogy látjuk a sok munka eredményét. Olyan szép lett, olyan igazán nekünk való! :)

Izgulok ám a költözés miatt rendesen. Várom is, meg tudom, hogy jó lesz, de félek a változástól, félek attól, hogy mindent meg kell szokni. És félek attól is, hogy iszonyat meló lesz a bepakolás, dobozolás, kipakolás, "belakás". Huhh, a gyerekek is hogy fogják vajon viselni? Jófejek, úgyhogy biztos jobban, mint én :D A héten itt van anyukám, el is határoztuk, hogy elkezdjük a cuccokat összepakolni. Apa vett is egy halom sittes zsákot. Szerintetek mennyit töltöttünk eddig meg? Hát igen, semennyit. Délelőtt főzés és házimunka, délután meg a 4 lurkó - mégis hogyan és mikor??? De muszáj lesz most már alkalmat keríteni rá, különben itt ragadunk :)

2009. június 2., kedd

Rózsaszín béka


Pár nappal ezelőtt kitaláltuk, hogy elmegyünk kicsit kirándulni. Gyerekeim (lusta népség) húzták a szájukat, hogy gyalogolni kell. Férjem kedvcsinálásként mondta, hogy megyünk majd a patakhoz is, békát nézni. Veronikának (3 éves lesz nemsokára) felcsillant a szeme és megkérdezte:

- Apa, rózsaszín béka is lesz?


Ez a rózsaszín egyébként nagy kedvenc, ha lehet, mindenben olyat választ, legszívesebben tetőtől-talpig abba öltözik. Az aktuális alvós-tárgy is mindig a színe alapján van kiválasztva (volt már rózsaszín cd-tartó, post-it cetli, reklámtoll, sőt, wc-papír tekercs is).


Megnyugtat az a tudat, hogy Viviennek is volt ilyen korszaka, de mára már (7 és fél éves) abszolút változatosan, ízlésesen öltözik, a rózsaszín mellett sok más szín is szerepel a ruhatárában. :)

Görög citromos süti

Sütöttem ma is sütit. És már megint nem ízlett senkinek rajtam kívül... Pedig olyan finom lett, nagyon citromos, nagyon édes, nagyon tocsogós! Legközelebb a cukor mennyiségét csökkentem a tésztában, és a szirupból is csak fele annyit fogok készíteni (bár nekem így is nagggyon ízlik).

Görög citromos süti

Hozzávalók:
20 dkg finomliszt
10 dkg gríz
2 kávéskanál szódabikarbóna
1 csipet só

35 dkg cukor

2 és fél dl joghurt
3 tojás
1 citrom reszelt héja és 1 evőkanálnyi leve

A sziruphoz:
5 dl víz
25 dkg cukor
4 citrom

Elkészítés:
Előmelegítjük a sütőt 160 fokra (gázsütőn 3-as fokozat).
A lisztet, a grízt, a szódabikarbónát, a cukor és a sót egy nagy tálban összevegyítjük. A joghurtot, a tojásokat, a citromhéjat és a citromlevet kézi habverővel összehabarjuk egy mérőkancsóban. Átöntjük a mérőkancsóból a citromos keveréket a lisztes tálba, és az egészet fakanállal összedolgozzuk. A tészta kész: egyenletes rétegben átkanalazzuk egy kivajazott 30x40 cm-es tepsibe, és 45-55 perc alatt megsütjük.

Miközben sül, elkészítjük a szirupot: a cukrot, a vizet, a 4 citrom héját és levét először kislángon melegítjük. Amikor fölolvadt benne a cukor, akkor erősebb lángon felforraljuk és 3-4 percig forrásban tartjuk.

Ha a süti megsült, kivesszük és azon nyomban sok-sok helyen villával megszurkáljuk és rákanalazzuk a citromos szirup felét. Negyed óráig állni hagyjuk alufólia alatt, azután rálocsoljuk a maradék szirupot is.
A tepsiben hagyjuk kihűlni. Utána kockákra vágva tálaljuk.

(Stahl Judit receptje, Stahl magazin 2009. tavasz-nyár)

2009. június 1., hétfő

Elkezdem én is


Egy ideje töröm én is azon a fejem, hogy blogot kéne írni. Csak úgy, magunkról. Egyrészt, mert jó kiírni magamból a gondolataimat, másrészt pedig, mert jó lesz visszaolvasni, talán okoz majd néhány boldog percet a gyerekeinknek, ha évek múlva bele-belepillantanak.


Ma, amikor legjobb barátnőm mesélt az ő blogjáról, nem kellett sokat győzködnie, hogy én is elkezdjem az enyémet.


Úgy gondoltam, fogok írni a mindennapjainkról, az ünnepnapjainkról, a gyerekeinkről, természetről, vegetáriánus ételekről, a mindjárt-kész házunkról (ja, hogy egy családi ház sosem lesz teljesen kész?) és mindarról, ami fontos számomra.

Örülök, hogy elkezdtem :)