2010. március 17., szerda

Beszélni nehéz

Sebestyénnek már majdnem 1 éve tanítom a nevét. Nem túl fogékony rá :) Arra a kérdésre, hogy "Hogy hívnak?", általában az a válasz, hogy "ÉN!"

Na, de ma!!!!

- Sebi, hogy hívnak?
- Hátár Hepi (Molnár Sebi)

Alakul, de azért még van mit gyakorolni... :)

2010. március 14., vasárnap

2010. március 12., péntek

Citromos makaróni




Vivien kérte, ez volt a mai ebédünk.

Hozzávalók:
50 deka makaróni
6 deka puha vaj
1 nagy citrom
bő 1 deci olívaolaj
5 deka parmezán
friss bazsalikom
só és frissen őrölt fekete bors

A tésztát odateszem főzni, közben a puha vajat, a citrom héját és levét, az olívaolajat és a parmezánt beleteszem egy kerámia tálba, közepes fokozaton 2 perc alatt összemelegítem a mikróban. A kifőtt tésztát beleforgatom, sózom, borsozom, aztán aki akarja, a sajátjára tépked egy kis bazsalikomot, reszel még rá sajtot.

Nagyon finom, nyáridéző és villámgyors ebéd! :)

A recept Stahl Judit: Gyorsan, valami finomat! című szakácskönyve alapján jött létre.

2010. március 11., csütörtök

Tavasz-idézés a lakásban

Nőnapi virágaink (háttérben az ágak fel lesznek díszítve)


Ezt a jácintot Vivien nevelgeti



Szintén nőnapi ajándék, kedves tavaszi dekoráció



A leendő lecsók, tésztaszószok és egyebek :)





Hétfőn elültettük a magokat, most várjuk, hogy kikeljenek, fejlődjenek, növekedjenek. Van itt többféle paradicsom (fürtös, fekete, nagyméretű, koktél), paprika (kápia, kaliforniai, hagyományos fehér), ültettünk padlizsánt is. A kertbe majd még vetünk tököt, uborkát, cukkinit, babot, hagymát, sóskát, meg ami még eszünkbe jut!

A régi házban volt egy zárt tornác, oda tettük minden tavasszal a cserepeket, kellemes volt a palántáknak a hőmérséklet, sok fényt kaptak, ideális hely volt számukra! Itt most az ablakpárkányokra tettük őket, többségük déli napot kap, a meleggel és a fénnyel tehát nem lesz gond, reméljük, szépen fognak fejlődni.

Közben meg szorgalmasan gyűjtöm a kiürült befőttes üvegeket, hogy legyen mibe eltenni a nyár ízeit! :)

2010. március 1., hétfő

Március van! :)



Gondolom ma rengeteg blog fog a tavaszról szólni, de én is írok róla, mert a kedvenc évszakom, nagyon vártam már! :)

Lapoztam a falinaptárakon. A konyhában van egy gyönyörű, minden hónapban más szín köré csoportosított fotók láthatók. Ebben a hónapban lila rajta minden, de olyan szép, öröm ránézni! :)

Az idő is sokkal enyhébb már odakint, bár ahogy Bálint tanulja az oviban, "ravasz a tavasz" (őt nem fogja becsapni, mert hiába fog sütni kint a nap, ő jól fel fog öltözni, mert tudja, hogy attól még hideg van :) ), de azért mégis! Már csak hófoltokat lehet látni, sok kertben már kibújt a hóvirág (idén én is fogok ültetni), meg az emberek is :)

Tervezgetem a kertemet. Idén szeretném, ha az előkertet meg tudnánk csinálni. Tereprendezés, füvesítés. Bokrokat és virágszigeteket szeretnék ültetni, úgy gondolom, hogy szép lesz! Micu gyümölcsfákat akar még hátra ültetni. 2008 őszén már elültettünk sokat, a többség meg is maradt, de szeretnénk gyarapítani őket. Ha összejön, lesz szilvánk, cseresznyénk, meggyünk, sárgabarackunk, almánk, körténk, birsalmánk, diónk, mogyorónk! Apósom tavaly ültetett nekünk epret, málnát, mandulát is, szóval ha minden rendben lesz, dúskálunk a sok finomságban! :)

A héten elültetjük a palántázandó vetőmagokat is: többféle paradicsomot, többféle paprikát, padlizsánt. Az ablakpárkányokon fogjuk nevelgetni őket, reméljük, hogy szépen kibújnak és fejlődnek majd.

Vettem balkonládákat is, ezek az utcafronti ablakokba kerülnek majd, háromba virágok lesznek ültetve, egybe pedig fűszernövények. A teraszunkra is megálmodtam már a dekorációt, sok-sok virággal! :)


Ugye, hogy milyen jó ez a március? Mondtam én! :)

Állandó téma: Hogy születik a kisbaba?

Hát elérkezett az idő, megkérdezték. Eleinte elég volt annyi, hogy az anyuka pocakjában van a kisbaba és onnan megszületik. Igyekeztem a baba érkezésének adni hangsúlyt, hogy mennyi örömet jelent egy kisbaba a családban, mennyire várják, örülnek neki, szeretik őt. A "hogyant" próbáltam diszkréten kerülni. Nem sokáig lehetett... :)

Leginkább Veronikát érdekli, de már Bálint is kérdezősködik (érdekes, hogy Vivient nem izgatja a dolog). Most odáig jutottunk, hogy a lányok pisilője mellett van egy kis lyuk, azon bújik ki a baba. Meg megtárgyaltuk a császármetszést is, azt jobban beveszi a lelkük :) Azt hiszem, könnyebben felfogják azt, hogy valaki kiveszi a néni hasából a kisbabát, mint azt, hogy azon a lyukon kibújik. Szerintem még ez téma lesz egy darabig, igyekszem információkat gyűjteni, hogy ki hogy mondja el a gyerekének, milyen kifejezéseket érdemes használni, mennyit tanácsos elmondani.

Csütörtökön lesz szülői az óvodában, majd rákérdezek óvónéninél, mert lehet, hogy ez most ott is téma.

Ottalvós vendégségben

Szombat délután Miskolcon volt a zenekari próba, és mivel másnap is ott volt programunk, megkértük barátainkat, hadd aludjunk náluk. Az esti elalvással nem is volt semmi gond, fél 11 felé járt az idő, mire ágyba zavartuk őket, úgyhogy pár perc múlva már hortyogott az egész szoba :) Viszont a reggel!!!! Előző este mondtam a vendéglátónknak, hogy szerintem úgy 8-ig biztos elalszanak a gyerekek, nekik is van két gyerkőcük (3 éves kisfiú és egy 5 hónapos kislány), mondta is Angéla, hogy az úgy nekik is jó.

Ehhez képest az enyémek fél 7-kor már felkeltek! Kezdődött azzal, hogy Micu elfelejtette este kikapcsolni a mobiljában az ébresztőt, így az 6-kor csipogott. Mire sikerült elnémítani, addigra már Bálint felült. Kell pisilnie. Utána Vivien, aztán Veronika, végül Sebestyén. Hű, de morogtam, hiszen itthon hétköznap alig lehet kirobbantani őket az ágyból, amikor meg alhatnának (alhatnánk), akkor meg hajnalban kukorékolnak! Negyed 9-ig próbáltuk őket kordában tartani, akkortájt hallottunk mocorgást a vendéglátóink felől. Jujjj, de nem volt semmi! :)

Hazafelé elhatároztuk a férjemmel, hogy "missziónknak" tűzzük ki, hogy időnként meghívunk magunkhoz többgyerekes családokat, mert abszolút átérezzük, milyen nehéz elmenni bárhová, pláne több napra! Mi pedig azt hiszem bírjuk a strapát, nagggyon lazán fogjuk venni a dolgokat és örülünk majd, hogy nem csak a mi gyerekeink lógnak a csilláron (remélem...)! :)