Szombat délután megérkezett hozzánk anyukám és itt lesz augusztus 18-áig. Nagyon szeretjük őt, egy fő bajunk van, hogy túúúl szigorú! Szerintem egy nagyinak nem kell ennyire szigorúnak lennie (ha említem neki, azt mondja, ő csak következetes)...
Egyik állandóan felbukkanó probléma az akarom-szeretném téma. Én úgy nevelem a gyerekeimet, hogy szabad akarniuk (akarok mesét nézni, akarok ebédelni, ki akarok menni az udvarra játszani). Nyilván a "szeretném" kifejezést is használják (szeretnék egy új ruhát, szeretnék lovagolni, stb.) és a nagyobbak kezdenek is ráérezni az udvariasság ízére, a hangsúlyozás, a megfogalmazás fontosságára.
Anyukám meg úgy nevelt minket, hogy a gyerek mindent csak szeressen, ne akarjon (Akarni a vécén kell! - felkiáltással).
Ugye, hogy nincs is túl nagy jelentősége ennek? De amikor egy nap 10x előjön, amikor minden "akarok" szónál a nagyi ugrik és nevel - hát az már kissé nyomasztó! :(
Mit tehet ilyenkor egy okos lány/anyuka???
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése