Du. 4-kor elengedtem Vivient a játszótérre a barátaival. Micu 5 előtt pár perccel elment itthonról, csak csütörtök este jön haza - prédikátor-értekezlet van a Dunántúlon. (Anyósomék viszont itt vannak, segítenek nekem.)
Fél 6 előtt kicsivel rohannak Vivi barátai, hogy a lányom leesett a csúszdáról és megrepedt a feje! Na, egyből kivert a veríték, küldtem a gyerekeket vissza, azt hittem, hogy Vivi egyedül maradt (kiderült, hogy nem, mert addigra már három szülő is ott volt), kértem apósomat, jöjjön velem, pattantunk a kocsiba és mentünk a játszóra.
Kiderült, hogy nem a feje, hanem a füle széle repedt meg, de elég rendesen! Olyan volt, mintha ollóval tépne bele valaki, vérzett is és elég csúnya seb volt. Szegénykém sírt nagyon, és legfőbb problémája a fájdalmon kívül az volt, hogy vajon ilyen csúnya marad-e a füle, ha meggyógyul :)
Mentünk Sátoraljaújhelyre, a sürgősségi sebészetre. Hamar bejutottunk, aranyos doktorbácsi, aranyos asszisztens néni fogadott bennünket. Két szúrással kapott Vivien érzéstelenítő injekciót (a második szúrás nagyon fájt neki), utána pedig a doktorbácsi összevarrta a fülét. Most kötés van rajta és 2 nap múlva vissza kell menni ellenőrzésre.
Szerencsére hazafelé már csacsogott, most este picit fájlalta a fülét, de nem vészes.
Jaj, hogy mik történnek ezekkel a csemetékkel!!!
