2009. július 25., szombat

Reggel az ügyeleten

Ma reggel láttuk meg, hogy Bálint orrán egy kis seb csúnyán elfertőződött és háromszorosára nőtt :( Micu gyorsan elvitte az ügyeletre. Valamilyen fertőzés, kapott rá Betadine kenőcsöt, naponta 2x kell kenni és ügyelni rá, hogy ne piszkálja, külön törölközőt használjon, nehogy más is megfertőzödjön.

Mellékesen az ügyeletes doktor bácsi megemlítette, hogy durva gerincferdülése és beesett mellkasa van a fiúnknak, úgyhogy mennünk kell majd gyermekortopédiára is. Furcsa, hogy nekünk ez nem tűnt fel, de még a gyerekorvosnak, védőnőnek sem! Mostanában sokat ül a tévé előtt, időnként görnyedve, de amikor áll, mozog, játszik, nem látunk rajta semmi különöset. Ősztől mindenképp akarom, hogy járjon úszni, Viviennel együtt (ő már 2-3 éve jár), legalább heti 2 alkalommal - az biztosan jót tesz mindkettőjüknek.

2009. július 24., péntek

Dédimama és Dédipapa





Meglátogattak bennünket. Amióta Bózsván lakunk, kétszer jártak nálunk, és most eljöttek, hogy az új házunkat is megnézzék.

Nehezen szánták rá magukat, mert már idősek (mindketten 82 évesek), de hála Istennek, jól vannak, jól tartják magukat! Vonattal jöttek Budapestről, két éjszakát töltöttek nálunk és vonattal utaztak haza.

Nagyon szeretem őket, ők az anyai nagyszüleim és a nagymamámmal különleges kapcsolat van közöttünk. Bármikor felhívhatom, bármikor beszélgethetek vele, kérhetek tőle főzési tanácsokat, szóval nagyon sokat jelent nekem! :)

2009. július 20., hétfő

Egy jó játék


Pár hónappal ezelőtt Kriszti mutatta nekem ezt a játékot, azóta, ha van 5 percem, amikor pihentetném az agyamat, akkor ezzel játszom :)

2009. július 17., péntek

Sebi és a kakaóscsiga :)


Vendégeink voltak!

Nem is vendégek, hiszen abszolút velünk éltek ezalatt az 5 nap alatt, együtt keltünk, együtt feküdtünk, együtt nevettünk, együtt bosszankodtunk, amikor valamelyik gyerek hisztizett és bizony, a 3. napon gyerekeink már együtt játszottak! :)

Krisztiék hétfőn kora délután érkeztek. Úgy terveztem, hogy mire jönnek, kitakarítunk, rendet rakunk, elkészítjük az ágyukat, minden fontos háztartási munkámmal végzek, finom ebédet rittyentek. Ehhez képest mi volt? Reggel meghibásodott az autónk, feltétlenül be kellett vinnünk Sárospatakra, megnézetni. Éppen itthon maradhattam volna a gyerekekkel, de mivel egy-két dolgot még szerettem volna vásárolni, mentünk mindannyian. Délben már láttam, hogy nem lesz itt már főzés, úgyhogy rendeltünk Sátoraljaújhelyen pizzát, az volt aznap a naaaagy ebéd :) (De azért finom volt...) Délután játszótereztünk, este pedig 6 gyerek fürdött a kádunkban!

Kedden délelőtt Füzérradványba mentünk, a kastély parkjában sétáltunk, megnéztük a nagy platánfát és fagyiztunk is egyet. Délután egy kis játszóterezés volt a táborban, ahol dolgozom (sajna nekem dolgoznom is kellett 2 órát), aztán pedig lovagolni mentünk Vilyvitányba! Gyönyörű lovak, kedves lovászok fogadtak bennünket, Enikő, Vivien és Bálint nagyon élvezték, hogy felülhettek a pacikra!

Szerdán délelőtt nagyüzemi sütés-főzés volt idehaza :) Tepsis krumplit, rántott tököt-padlizsánt-sajtot-ananászt készítettünk, hozzá pedig egy nagy tál finom salátát! Igyekeztünk jó időben lerakni ebéd utáni szunyára a gyerekeket, mert délutánra strandolást terveztünk Sárospatakon! 16 óra után értünk oda, így a kedvezményes jegyet vásárolhattuk meg. Sajnos az első élményeink elég negatívak voltak (hosszú sor a pénztárnál, a tűző napon, ideges és siettető pénztáros néni), de miután bejutottunk, önfeledten élvezhettük a pancsolás örömeit!

Csütörtök délelőttre erdei kirándulást terveztünk, de az első fél órában már kiderült, hogy ez 6 pici gyereknek nem túl szórakoztató program, így inkább egy árnyékos park felé vettük az irányt és fagyiztunk egyet. Habzsi-dőzsi volt a mottónk, így az ebédünk frissen sütött, extra-finom pálházi lángos lett! Estére még egy lovaglást beiktattunk, aznap már Noémi is fel mert ülni a lovacskára, annyira aranyos volt! :)

Nagyon örülök, hogy jól sikerült ez a pár nap, remélem, hogy Krisztiék is jól érezték magukat nálunk! :)

2009. július 9., csütörtök

Az elveszett pelenka


Múlt hét csütörtökön vásárolni voltunk 3 gyerekkel.


(Vivien nem volt velünk, ő nagymamázott Egerben) Többek között mentünk a DM-be is, többek között vettünk egy nagy csomag pelenkát is. Vasárnap fogyott el itthon a régi zacsi pelus és elkezdtük keresni az újonnan vásároltat. Felforgattuk az egész házat, de nem találtuk. Rájöttünk, hogy bizony azt valószínűleg otthagytuk a DM-ben :(

Hétfőn újra bementünk Sátoraljaújhelyre és mondtam Micunak, hogy próbáljuk meg, hátha félretették nekünk. Pici reményünk volt csupán, szinte biztosak voltunk benne, hogy a mai világban ilyen csodák nem történnek - ééééés, mégis történnek!

Bizony, megvolt a pelenka!!! Férjem alig, hogy belépett, már mondták is az eladók, hogy itt van az itt felejtett pelenka. Amikor észrevették csütörtökön a pult alatt (ahová letettük), visszanézték a videót és megjegyeztek bennünket. Annyira örültünk, köszönjük, hogy vannak még ilyen rendes, becsületes emberek!

Leamortizálás megkezdve

Hmm, az első foltok felkerültek a falra.

Az első az előszobában - Veronika egy marék zöld levéllel bedörzsölte a szép sárga falat.

A második a nappaliban - Ismeretlen tettes (szerintem a Sebi, de nem tudom rábizonyítani) csokifoltot kent fel a szintén sárga falra.

A harmadik a kicsik szobájában - Sebi (tutira ő!) egy műanyag tányérral addig ütötte a falat, amit 3-4 helyen lejött róla a festék.

Micu azt javasolta, hogy még várjunk egy kicsit, aztán előveszi a javítófestékeket és egyszerre lekeni mindet. Azt hiszem, bölcs gondolat. :)
A háztartási gépeim pedig úgy gondolják, hogy új házba új gépek dukálnak, ezért a mosógépem haldoklik, a mélyhűtöm talán szintén, a botmixerem és a sütőm is gyengélkedik. Ha a férjem unatkozna, szólok neki, hogy szerelhet egy kicsit ;)