Fogyókúrám

5. napja csinálom. A 2. nap volt eddig legnehezebb, nagyon fájt a fejem és rosszul éreztem magam. Állítólag ilyenkor tisztul a szervezet és a méreganyagok távoznak.

A 3. naptól viszont könnyebb. Nem mondom, hogy nem csurgott pl. ma is a nyálam, ahogy a családom a Telkibányáról kapott töltött káposztát ette ebédre, de erős vagyok nagyon! :) Éhséget amúgy tényleg nagyon ritkán érzek, jóllakat a turmix és a zöldségleves leve. Szerencsére a turmixnak az íze is finom (epres és vaníliás van nekem), szóval azon túl, hogy hiányoznak az ízek, teljesen kibírható.

Szerdán állok a mérlegre, illetve veszem elő a centit és megírom, hogy mennyi ment le. Remélem, azért lesz némi különbség... :)

Vivient amúgy nagyon érdekli ez a fogyókúra-dolog (nem mintha kéne neki, mert szép vékony), meg is kóstolta a turmixjaimat. Időnként pedig faggat:

- Anya, fogytál már?

- Nem érzed úgy, hogy kívánnál egy pohár kólát?

- És csokit?

- Anya, de diót sem kérsz? Biztos???

Gyerekszáj

Tévét nézünk, épp Vanish-reklám megy. Amikor vége, Bálint megszólal:
- Tudom anya, hogy Te már elfelejtetted a foltokat!
:)

Veronikával beszélgetek egy bácsiról, akinek mindkét lába hiányzik.
- Nagyon beteg volt L. bácsinak mindkét lába, ezért a doktor bácsik levágták.
- És hová tették?
- A levágott lábakat?
- Igen.
- Hát, azt elviszik a kórházból, nem tartják ott.
- A doktorbácsik megeszik?

??? :) :) :) Pedig esküszöm, nem nézünk horrorfilmeket!!!

Még 2 gyerek túl van rajta

Pénteken Vivien és Bálint is megkapta a Fluval-P-t. Nagyon bátrak voltak, egyikőjük sem sírt! :) Veronika van még hátra, aki pillanatnyilag köhög és kicsit folyik az orra, de remélem pár nap múlva meggyógyul és akkor ő is túllesz már a szurin. (Kalandos esemény lesz, ugyanis ő a sima orvosi vizsgálatot is végigüvölti...)

Elkezdem!

Tegnap este 7-kor meghozta a futár a Turbó Diétámat, úgyhogy ma belekezdek.

Beszámolok majd az eredményről! :)

Dúlok-fúlok

Ej, de furcsa ezt a szókapcsolatot így leírva látni...

Szóval dühös vagyok. Még szerdán megrendeltem a Turbó Diétámat, 2-3 munkanapot ígértek a házhozszállításnál. Pénteken nem kaptam meg, gondoltam, akkor ma, hétfőn már tuti hozza a futár - de nem hozta. :( Hosszas telefonálgatás után sikerült a GTR azon futárjával beszélnem, aki kézbesíti MAJD a csomagomat. Akár hozhatta volna ma is, de - idézem: "Ugyan Sárospatakon vagyok, de ma már biztos nem fogok oda kimenni, azt még legalább 40 perc, majd talán holnap." Hú, a betyárját, de mérges lettem! Igaz, hogy már este 6 óra volt ekkor, de ha ott a csomagom nála már sokadik napja, akkor miért nem képes úgy szervezni a napját, hogy abba történetesen én is beleférjek?! Vagy ha már így alakult, akkor talán másképp adta volna elő magát, mert ez a hozzáállás és stílus, amit levágott nekem, hát elég dühítő! Még azt is megtudtam, hogy azért nem hozta korábban, mert táppénzen volt. Ilyen esetekben nincs helyettesítés?

Sokszor rendeltem már interneten különböző dolgokat, legtöbbször a GLS hozta nekem házhoz, velük semmi bajom, eddig mindig pontosak, korrektek és udvariasak voltak. Azt hiszem, a GTR-t egy darabig kerülni fogom :S

(Azért a mai ebédemet még úgy ettem, hogy minden egyes falatot különlegesen ízletesnek éreztem - gondolván, hogy a 2 hetes fogyókúrám előtt most ebédelek utoljára...) :)

Utolsó szülinap az évben

Sebestyén 2 éves lett szombaton, de vasárnap ünnepeltünk. Kapott egy autó formájú tortát, természetesen 2 gyertyával, amit stílusosan 2x fújt el :) A torta belül oroszkrém volt, és ha lekapartuk a külsején lévő több kiló vajkrém-díszítést, akkor igazán finom, könnyű édességet tolhattunk a szánkba...

Az ünnepi asztal díszítésével sem voltam most maradéktalanul elégedett, de nem sikerült harmonikusabban. Az vigasztal, hogy a gyerekeknek tetszett és örültek így is! :)

Ajándék is járt az ünnepeltnek, méghozzá autó, autó hátán - szó szerint! Egy trailer, rajta egy markoló - egész délután lefoglalta a fiúkat. Kapott még Sebi egy toronyépítőt is, ezzel inkább Veronika játszogatott, Sebestyénnek az örömet a felépített torony ledöntése okozta. - Későn érő típus ez a kölök :)

Két harisnyanadrág is megbújt a csomagolópapírban, de abszolút normális gyerek lévén, Sebi erről tudomást sem vett ;)

Vivien délelőtt nagy titokban ajándékot készített az öccsének, szépen be is csomagolta, úgyhogy nekünk is abszolút meglepetés volt az ajándék mivolta: egy szép kör alakú falapot festett meg virágokkal, tényleg szép lett! Kicsit izgultam, hogy Sebit abszolút nem fogja érdekelni, de szerencsére azt bontotta ki először a kis gézengúz, örült is neki, úgyhogy Vivi is boldog volt!

Micu fényképezett rendületlenül (ezért sincs egyiken se rajta), tettem is fel ide jó sok szülinapos fotót! Az ünneplés végén szerettem volna a 4 gyerekről közös képet (ja igen, ezt mindig szeretném, de iszonyú nehéz megvalósítani!!!), úgyhogy minden csalafintaságunkat, diplomáciai érzékünket, gyermekpszichológiai gondolkodásmódot bevetve megpróbáltuk őket az ülőgarnitúrára EGYMÁS MELLÉ LEÜLTETNI, sőt, mi több, néhány másodpercig OTT IS TARTANI őket... Szerintem a Gladiátor című film legtöbb statisztát igénylő jelenetét is egyszerűbb rendezni, mint egy ilyen fényképet létrehozni! Azért valahogy csak sikerült :)

Átöltöztettem

Mármint a blogomat. Ugye, milyen szép lett? Olyan romantikus, őszies, kedves :)

Gyönyörű háttereket lehet itt találni!!! Köszönöm @gi-nak, hogy hozzáférhetővé teszi a kincseit, nekem személy szerint nagy örömet okozott ezzel!

Aztán persze lehet majd játszani a hátterekkel: közeledik a Télapó, aztán karácsony, szilveszter, utána pedig már számolhatjuk a napokat a tavasz érkezéséig... :)