2009. szeptember 4., péntek

Amikor majd kamaszodnak

Nem akartam ma már többet írni, de ezt most olvastam és szeretnék rá néhány év múlva, az igazi kamaszkor megérkeztével is emlékezni:

Adair Lara: Macskaévek

Mostanában jöttem rá, hogy míg a gyerekek hűséges és szeretettel teli kutyák, a tizenévesek macskák. Kutyatulajdonosnak lenni könnyű. Eteted, tanítgatod, parancsolgatsz neki. Az meg a térdedre hajtja a fejét, és úgy néz rád, mintha Rembrandt-festmény volnál. Hívásodra lelkesen berohan.

Aztán a rajongó kutyakölyök, tizenkét éves kora táján egyszer csak nagy, vén macskává változik. Ha szólsz neki, hogy jöjjön be, csodálkozik, mintha azon töprengene, vajon kinek a halála révén lett belőled császár. Már nem sündörög körülötted, el-eltűnik. Csak akkor látod, ha megéhezik. Aztán a konyhában, vágtája lelassul, de csak annyira, hogy felhúzhassa az orrát bármely étel láttán, amit adsz neki. Ha a régi, gyengéd mozdulattal nyúlsz felé, hogy megsimogasd a fejét, elhúzódik, és olyan pillantást vet rád, mintha azt próbálná felidézni, látott-e már valahol.

Te pedig, nem tudván, hogy a kutya most macska, arra gondolsz, nyilván valami komoly baja van. Olyan visszahúzódó, távoli, már-már búskomor.

A családi kirándulásokon nem vesz részt.

Mivel te nevelted, tanítottad meg tárgyakat visszahozni, nyugton ülni, azt feltételezed, valamit elrontottál. Bűntudat és aggodalom tölt el, ezért kétszeres igyekezettel próbálod jó magaviseletre bírni őt.

Csakhogy immár macskával van dolgod, tehát mindaz, ami eddig bevált, most a kívánt eredmény ellenkezőjéhez vezet. Ha hívod, elszalad. Ha azt mondod, üljön le, felugrik az asztalra. Minél gyakrabban közelítesz felé kezedet tördelve, annál távolabb fut.

A kutyatulajdonosok viselkedése helyett sajátítsd el a macskatulajdonosok magatartását. Tégy egy tál ételt az ajtó mellé, és várd ki, míg odajön hozzád. De ne feledd, a macskának is szüksége van a segítségedre és a szeretetedre.

Ülj nyugodtan, jön úgyis: keresi azt a meleg, biztonságot nyújtó ölet, melyet nem feledett el. Állj készenlétben, hogy ajtót nyithass neki.

Egy napon felcseperedett gyermeked belép majd a konyhába, nagy puszit ad, és így szól: -Egész nap talpon voltál. Hadd mosogassak el helyetted. - Ebből fogod tudni, hogy a macskából újra kutya lett.

2 megjegyzés:

Kriszti írta...

Ez nagyon jó!! Ha nem haragszol ezt én is beirnám magamhoz :)

Ildikó írta...

persze, nyugodtan :)