Sáregresi látogatás

Régóta terveztük már, hogy meglátogatjuk Sáregresen élő rokonainkat. Gyerekkoromban általában évente egyszer (búcsúkor) elutaztunk hozzájuk és kedves emlékeket őrzök magamban róluk! Bátyám többször nyaralt is Sáregresen, szeretett ott lenni.

Utoljára talán 2003 nyarán mentem, Viviennel, Zolival, Barbival és apuval. Micu még sosem járt Sáregresen, úgyhogy megbeszéltük, az idei búcsúra elmegyünk. Szombat este utaztunk fel Budapestre, másnap reggel pedig onnan startoltunk.

Micu reggel 7-kor akart indulni, de mivel 10 körülre ígértük, hogy érkezünk, igyekeztem húzni az időt, végül fél 8 előtt pár perccel már muszáj volt beülni a kocsiba :) Alig 40 perc alatt már Székesfehérváron voltunk, ezért beiktattunk 2 pihenőt is, sőt, Sáregres határa előtt is megálltunk egy kicsit, hogy ne "hajnalban" érkezzünk már meg...

Fél 10 előtt kicsivel felhívtam Arankát, útbaigazítást kérve, ő meg már ugrott is és jött elénk autóval :) Nagyon kedves fogadtatásban volt részünk és nagyon-nagyon jól éreztük magunkat! 11 órára elmentünk a református templomba, meghallgattuk az istentiszteletet, hazafelé megálltunk a falu játszóterén, hadd mozogjanak egy kicsit a gyerekek! Finom ebéddel vártak Ariék vissza, gyümölcsleves, sült krumpli, rántott cukkini, -karfiol és -sajt volt amerikai- és majonézes kukoricasalátával. A sütikről meg ne is beszéljünk!!! (volt somlói is! ;))

Ebéd után egy kis pihi a felnőtteknek, őrült kiabálás és rohangászás a gyerekeknek, majd kimentünk a búcsúba. Körhinták, árusok, különböző játékok, édességek tömkelege - jaj nekünk! :) Bálint egy harci felszerelést, Veronika arcfestéket kapott. Sebestyén még jól elvolt a nézelődéssel, egy kis vattacukor-kóstolással. Vivien pedig nagylány már, őt inkább a körhinták (láncos, libegős) vonzották.

Délután még egy kis játszás, beszélgetés volt a program, este pedig búcsúztunk és indultunk vissza Budapestre, nagyszüleimhez.

Jó volt Sáregresen lenni, jó lenne gyakrabban is menni és főleg jó lenne viszonozni a vendéglátást! :)