Csak hogy nehogy unatkozzak :)

Elkezdtem megint tanulni. Márciusban olvastam a Humanitás című újságban, hogy online újságíró képzés indul mozgássérült emberek számára, hát jelentkeztem. Április végén volt a felvételi, ami négy részből állt. Egyik szobában felmérték a számítógépes ismereteinket, felhasználói gyakorlatunkat, másik helyen interjú zajlott, harmadik helyiségben a technikai tudnivalókat beszéltük meg (ki milyen ellátásban részesül, kinek milyen segítségre van szüksége), aki meg várakozott, annak egy A4-es oldal terjedelmű, szabadkézzel írt alkotást kellett benyújtania, szabadon választott témában.

Két nap múlva már meg is kaptam a tájékoztatást, miszerint felvételt nyertem! Úgy örülök neki!!! Jövő tavaszig tart a képzés, távoktatásban tanulunk, de vannak ún. kontakt-napok, amikor Budapesten kell lennem. 14 főt vettek fel, már az első két budapesti oktatás le is zajlott, szuper kis csapatnak lettem a tagja! Azóta minden nap jön a tananyag és házi feladat, amit megadott határidőig vissza is kell küldenünk. Egyelőre nagyon élvezem! :) A tanfolyam végén vizsgázni fogunk, és ha sikerül, akkor OKJ-s bizonyítványt kapunk arról, hogy újságírók lettünk. Sőt, a legjobb 7-nek 4 hónapon keresztül távmunkát is biztosítanak.

Erre az elfoglaltságomra utaltam egyébként az előbbi videó megjegyzésében.

Árvíz

Sajnos itt is voltak grimbuszok a víz miatt, de hála Istennek, minket és a legtöbb falunkbelit nem érintett közvetlenül, legalábbis nem tette tönkre sem a kertjeinket, sem a házainkat! A közelben (főleg Sátoraljaújhelyen) viszont életek munkáját vitte el az ár :(

Itt kérnék én is mindenkit az árvízkárosultak nevében, hogy hívjátok a

1749-es számot,

segítsünk minél többen!

Nálunk ilyen volt a helyzet a legdurvább napokon (a képeken a kocsibeállónkat, udvarunkat, garázsunkat láthatjátok, valamint a járdát, ahogy folyik át rajta a víz):

Bálint elballagott

(Felső kép: Csoportkép - Bálint lent, középen, fehér ingben, szürke nadrágban, kezében a tarisznyával

Alsó kép: Barátokkal -  jobbra lent, fehér ingben, vagányan az én fiam :))

Igen, Bálint elbúcsúzott az óvodától, szeptembertől iskolás lesz! Aranyosak voltak, Pálházán, a Művelődési Házban tartották meg a ballagási műsort. Julika óvónéni klasszul felkészítette a gyerekeket, mindenki nagyon lelkesen énekelt, mesélt, szavalt, játszott!

Szerencsére vidám hangulatú volt az előadás, egyedül akkor szöktek könnyek a szemembe, amikor az elején bevonultak a gyerekek Kovács Kati egyik dalára (Vangelis, 1492 - magyar szöveggel) - hát az eléggé megható volt... (Ilyenkor szoktam elgondolkozni azon, hogy érzelmileg mennyire befolyásolhatóak vagyunk - egy megható, érzelmes zene és az agyunk ki-, szívünk-lelkünk meg bekapcsol.)

Magam sem tudom, miért...

... nem írtam ilyen sokáig. Elszállt az ihletem. Éltem a mindennapokat, sodortak az események, és valahogy nem volt kedvem, türelmem mindezeket leírogatni. (Tuti, hogy emiatt nem kezdtem naplót se írni soha!)

Most már viszont elkezdett hiányozni a blogírás, meg annyi minden történik velünk, amit tényleg érdemes leírnom, megörökítenem, hogy később is vissza tudjuk majd olvasni.

A legfontosabb, hogy végre beköszöntött a VAKÁCIÓ! Nagyon vártuk már mindannyian, hiszen vége a reggel 6 órás ébresztőnek és az esti "8 órakor ágyban a helyed" fesztiválnak! A szünetekben megengedjük, hogy tovább maradjanak fent a gyerekek, főleg nyáron. Az utóbbi időben sokszor megkaptuk tőlük, amikor fürdeni küldtük őket, hogy "Dehát még reggel van!" (értsd: világos van).

Ehhez a bejegyzéshez beillesztek egy videót - ha már az estékről volt szó.  (A háttérben az én látszólagos közönyösségemről majd később ejtek szót...)

Beszélni nehéz

Sebestyénnek már majdnem 1 éve tanítom a nevét. Nem túl fogékony rá :) Arra a kérdésre, hogy "Hogy hívnak?", általában az a válasz, hogy "ÉN!"

Na, de ma!!!!

- Sebi, hogy hívnak?
- Hátár Hepi (Molnár Sebi)

Alakul, de azért még van mit gyakorolni... :)

Meseváros játék Ágó-nál

Blogjáték Ágó-nál!

Citromos makaróni

Vivien kérte, ez volt a mai ebédünk.

Hozzávalók:
50 deka makaróni
6 deka puha vaj
1 nagy citrom
bő 1 deci olívaolaj
5 deka parmezán
friss bazsalikom
só és frissen őrölt fekete bors

A tésztát odateszem főzni, közben a puha vajat, a citrom héját és levét, az olívaolajat és a parmezánt beleteszem egy kerámia tálba, közepes fokozaton 2 perc alatt összemelegítem a mikróban. A kifőtt tésztát beleforgatom, sózom, borsozom, aztán aki akarja, a sajátjára tépked egy kis bazsalikomot, reszel még rá sajtot.

Nagyon finom, nyáridéző és villámgyors ebéd! :)

A recept Stahl Judit: Gyorsan, valami finomat! című szakácskönyve alapján jött létre.

Tavasz-idézés a lakásban

Nőnapi virágaink (háttérben az ágak fel lesznek díszítve)

Ezt a jácintot Vivien nevelgeti

Szintén nőnapi ajándék, kedves tavaszi dekoráció

A leendő lecsók, tésztaszószok és egyebek :)

Hétfőn elültettük a magokat, most várjuk, hogy kikeljenek, fejlődjenek, növekedjenek. Van itt többféle paradicsom (fürtös, fekete, nagyméretű, koktél), paprika (kápia, kaliforniai, hagyományos fehér), ültettünk padlizsánt is. A kertbe majd még vetünk tököt, uborkát, cukkinit, babot, hagymát, sóskát, meg ami még eszünkbe jut!

A régi házban volt egy zárt tornác, oda tettük minden tavasszal a cserepeket, kellemes volt a palántáknak a hőmérséklet, sok fényt kaptak, ideális hely volt számukra! Itt most az ablakpárkányokra tettük őket, többségük déli napot kap, a meleggel és a fénnyel tehát nem lesz gond, reméljük, szépen fognak fejlődni.

Közben meg szorgalmasan gyűjtöm a kiürült befőttes üvegeket, hogy legyen mibe eltenni a nyár ízeit! :)

Március van! :)

Gondolom ma rengeteg blog fog a tavaszról szólni, de én is írok róla, mert a kedvenc évszakom, nagyon vártam már! :)

Lapoztam a falinaptárakon. A konyhában van egy gyönyörű, minden hónapban más szín köré csoportosított fotók láthatók. Ebben a hónapban lila rajta minden, de olyan szép, öröm ránézni! :)

Az idő is sokkal enyhébb már odakint, bár ahogy Bálint tanulja az oviban, "ravasz a tavasz" (őt nem fogja becsapni, mert hiába fog sütni kint a nap, ő jól fel fog öltözni, mert tudja, hogy attól még hideg van :) ), de azért mégis! Már csak hófoltokat lehet látni, sok kertben már kibújt a hóvirág (idén én is fogok ültetni), meg az emberek is :)

Tervezgetem a kertemet. Idén szeretném, ha az előkertet meg tudnánk csinálni. Tereprendezés, füvesítés. Bokrokat és virágszigeteket szeretnék ültetni, úgy gondolom, hogy szép lesz! Micu gyümölcsfákat akar még hátra ültetni. 2008 őszén már elültettünk sokat, a többség meg is maradt, de szeretnénk gyarapítani őket. Ha összejön, lesz szilvánk, cseresznyénk, meggyünk, sárgabarackunk, almánk, körténk, birsalmánk, diónk, mogyorónk! Apósom tavaly ültetett nekünk epret, málnát, mandulát is, szóval ha minden rendben lesz, dúskálunk a sok finomságban! :)

A héten elültetjük a palántázandó vetőmagokat is: többféle paradicsomot, többféle paprikát, padlizsánt. Az ablakpárkányokon fogjuk nevelgetni őket, reméljük, hogy szépen kibújnak és fejlődnek majd.

Vettem balkonládákat is, ezek az utcafronti ablakokba kerülnek majd, háromba virágok lesznek ültetve, egybe pedig fűszernövények. A teraszunkra is megálmodtam már a dekorációt, sok-sok virággal! :)

Ugye, hogy milyen jó ez a március? Mondtam én! :)

Állandó téma: Hogy születik a kisbaba?

Hát elérkezett az idő, megkérdezték. Eleinte elég volt annyi, hogy az anyuka pocakjában van a kisbaba és onnan megszületik. Igyekeztem a baba érkezésének adni hangsúlyt, hogy mennyi örömet jelent egy kisbaba a családban, mennyire várják, örülnek neki, szeretik őt. A "hogyant" próbáltam diszkréten kerülni. Nem sokáig lehetett... :)

Leginkább Veronikát érdekli, de már Bálint is kérdezősködik (érdekes, hogy Vivient nem izgatja a dolog). Most odáig jutottunk, hogy a lányok pisilője mellett van egy kis lyuk, azon bújik ki a baba. Meg megtárgyaltuk a császármetszést is, azt jobban beveszi a lelkük :) Azt hiszem, könnyebben felfogják azt, hogy valaki kiveszi a néni hasából a kisbabát, mint azt, hogy azon a lyukon kibújik. Szerintem még ez téma lesz egy darabig, igyekszem információkat gyűjteni, hogy ki hogy mondja el a gyerekének, milyen kifejezéseket érdemes használni, mennyit tanácsos elmondani.

Csütörtökön lesz szülői az óvodában, majd rákérdezek óvónéninél, mert lehet, hogy ez most ott is téma.

Ottalvós vendégségben

Szombat délután Miskolcon volt a zenekari próba, és mivel másnap is ott volt programunk, megkértük barátainkat, hadd aludjunk náluk. Az esti elalvással nem is volt semmi gond, fél 11 felé járt az idő, mire ágyba zavartuk őket, úgyhogy pár perc múlva már hortyogott az egész szoba :) Viszont a reggel!!!! Előző este mondtam a vendéglátónknak, hogy szerintem úgy 8-ig biztos elalszanak a gyerekek, nekik is van két gyerkőcük (3 éves kisfiú és egy 5 hónapos kislány), mondta is Angéla, hogy az úgy nekik is jó.

Ehhez képest az enyémek fél 7-kor már felkeltek! Kezdődött azzal, hogy Micu elfelejtette este kikapcsolni a mobiljában az ébresztőt, így az 6-kor csipogott. Mire sikerült elnémítani, addigra már Bálint felült. Kell pisilnie. Utána Vivien, aztán Veronika, végül Sebestyén. Hű, de morogtam, hiszen itthon hétköznap alig lehet kirobbantani őket az ágyból, amikor meg alhatnának (alhatnánk), akkor meg hajnalban kukorékolnak! Negyed 9-ig próbáltuk őket kordában tartani, akkortájt hallottunk mocorgást a vendéglátóink felől. Jujjj, de nem volt semmi! :)

Hazafelé elhatároztuk a férjemmel, hogy "missziónknak" tűzzük ki, hogy időnként meghívunk magunkhoz többgyerekes családokat, mert abszolút átérezzük, milyen nehéz elmenni bárhová, pláne több napra! Mi pedig azt hiszem bírjuk a strapát, nagggyon lazán fogjuk venni a dolgokat és örülünk majd, hogy nem csak a mi gyerekeink lógnak a csilláron (remélem...)! :)

Fütyi-meózás

Időnként megnézem, hogy mennyire lehet már hátrahúzni Sebestyén fütyijén a bőrt. Már rég foglalkoztam vele, így ma délelőtt pelenkázás közben lemeóztam. A művelet alatt Sebi végig dermedten, mozdulatlanul feküdt, hatalmas szemekkel nézett rám. Mikor kész voltam, kérdeztem tőle, hogy fájt talán?

Erre ő, totál átszellemülten csak ennyit mondott:

- Még egyszer!

Azt hittem, összeesek a nevetéstől! :D

Jaj, jaj, szegény én! :)

Mától szerdáig reggel fél 6-tól este fél 7-ig én vagyok egyedül a gyerekekkel! :( Micu Miskolcra megy mindhárom nap, az ott épülő imaháznál segít. Megértem én, hogy segítenie kell, de ettől nem érzem jobban magam és nem nyavalygok kevesebbet a barátnőmnek :)

A ma reggel amúgy nagyon zökkenőmentesen telt, mindenki időben elkészült, belefért a reggelizés, felöltözés, fogmosás, fésülködés, frizura-készítés, motyók elkészítése, sőt, még a reggeli dícséret elolvasása is! Az meg még külön vállveregetés nekem, hogy Viviennel még kétszer el tudtam mondatni az Altatót, amit ma kérdezni fog tőle a tanító néni. (affene, még mindig zötyögősen megy, többször be kell segíteni, pedig másfél hete tanuljuk)

Elgondolkoztam egy kicsit a hétvégén és rájöttem, hogy naggggyon szerencsés vagyok, hogy ilyen férjem van, amilyen, meg hogy egyáltalán VAN :) Nem irigylem azokat, akiknek egyedül kell boldogulniuk a gyerekeikkel, mert nehéz...

Torkos Csütörtök-i ebédünk

Már jó előre nézegettem a környékünkbeli éttermeket, aztán a Tállyán működő Oroszlános Borvendéglő megnyerte tetszésemet.

13 órára foglaltam asztalt, Vivien, férjem és én mentünk hármasban. Erzsót kértük meg, hogy maradjon délutánra és vigyázzon a kicsikre.

Vivien nagyon örült, hogy csak őt vittük, nagyon nagylánynak érezte magát :) Az étlapról nehezen tudott választani, kicsit segítettünk neki. Vegetáriánusok vagyunk, de nem tiltjuk a gyerekeinknek az ún. "tiszta állatok" fogyasztását. A három kicsit nem is hozza lázba a húsevés, viszont Vivien igyekszik kihasználni minden alkalmat, hogy falatozzon belőle. Most csirkehusit evett, már amennyit evett, mert inkább csak csipegetett belőle :)

Gyönyörű egyébként ez az étterem, kívül-belül stílusos, hangulatos, és végre nem kereskedelmi rádiót kellett evés közben hallgatnunk, hanem a helyhez illő klasszikus, illetve népzenét (nem az "Elment a Lidi néni" stílusra kell gondolni). Egy pici bajom volt, hogy egy különteremben kaptunk asztalt, ahol nagyon hideg volt. Megtudtuk, hogy oda nem is szoktak teríteni, az az ún. "Hideg-terem", ott egy bőr ülőgarnitúrának a helye van, de most a nagy vendégjárás miatt tettek be asztalokat. A férjemnek több esze volt, mint nekünk, ő kabátban evett végig :)

Zelk Zoltán: Este jó, este jó

Viviennek kellett megtanulnia, közben Bálint is megjegyezte. Kicsit zavaró a háttérmuzsika és nyüzsgés, de el kellett kapnunk a pillanatot :)

Találóskérdés a matekkönyvből

Vivien matematika könyvéből van az alábbi találóskérdés. Megfejtés a megjegyzéseknél. :)

Két indián beszélget. Azt mondja az egyik:
- Te a fiam vagy, de én nem vagyok az apád.

Ki lehet?

(Mi nem jöttünk rá, a tanító nénitől tudjuk a választ...)

Ma reggeli muzsika

Ma reggel a fiúk nagy örömére apjuk elővette a kis harmonikát és a mandolint.

Volt nagy boldogság! :D

Kezdődik a maszkabál!

Megérkeztek a jelmezek. Ilyenkor néha bánom (a pénztárcám bánja leginkább), hogy nem vagyok elég ügyes. Megcsinálhatnám sk. is, de inkább megkímélem ettől a gyerekeimet :)

Vivien-bosziról már láthattatok képet, de a főpróbára ő is beállt :) Bálint Zorro lett, Veronika pedig Hófehérke. Sebestyén bohóc lenne, ha megtalálnám Veronika 2 évvel ezelőtti jelmezét. Remélem, még megtalálom...

Még több kép itt!

Rajzelemzés gyerekmódra

Veronika nagyon szeret rajzolni, az egyik legújabb alkotásán emberek találhatók, fölül pedig egy vízszintes csíkban keresztek.

Bálint: - Veronika, ezek a keresztek itt az ég?
Veronika: - Neeeem, ez a nevem. Odaírtam.
Bálint: - Ja, értem már, a keresztneved!

:) :) :)